Belenézni a tükörbe – sokszor nehéz.
Szembesülni valamivel, amit eddig nem akartunk meglátni.
Megtaláltam ezt a 2017-es rajzomat.
“I am Myself in a POSITIVE mirror”, azaz “Én magam vagyok egy pozitív tükörben”.
A tükör mindig önmagunkat mutatja. Csak a görbe tükör mutat mást. Meg a mindenféle filterek. Amik viccesek, mégis arra jók csak, hogy eltakarják a valóságot.
Pedig ha önmagad vagy, akkor a tükör is a valóságot mutatja. Semmi mesterkélt semmi mű. A mesékben többször is szerepel tükör. Van, ami a vágyainkat mutatja. Van, ami az igazságot. És van, ami a jövőt. Meg még sok más.
Szerintem a gyerekek is tükrök. Sokszor mondjuk: ő egy tükör nekem. Igen ám, de ritkán van továbblépés. Pedig kellene. A gyerekek mindig az igazat mondják. Ami a szívükön, az a szájukon. Hallgassunk rájuk!
Fogadjuk el a legőszintébb tükröt és legyünk hálásak azért, amit ad. Mérlegeljünk, változtassunk, ha arra jutunk. Mert így láthatjuk majd mi is igazán önmagunkat egy pozitív tükörben.
Vajon mi az, ami a tükörben most más rólad, mint a valóság?
Vajon mi az, amit másképp tehetnél?
És vajon mi az, ami azt mutatja: lehetnél BÁTRABBAN ÖNMAGAD?
Igen, akkor is, ha ez egyeseknek szokatlan.
Lehetsz fura.
Bátran lehetsz fura.
Az új könyv ezzel a címmel tükör lesz a kezedben.
És a legnagyobb része a gyerekektől kapott tapasztalatra épül. Ők a legjobb tükrök. Csak figyelj rájuk. Én is gyerek vagyok, figyelj rám is!
Találkozunk a tükörben?
Robi
