Hájas vagy!
Miért hallgatsz ilyen sz.r zenét?
Hülye vagy!
Nem vagy normális!
Hogy nézel ki?
Hol túrtad ezt a rongyot, nincs normális ruhád?
Anyádéknak nincs pénze rád?
Gyász vagy.
Hú, libabőr. A kellemetlen fajta. Amikor a gyerekek az osztályokban egymást ugratják, az oké. De az ugratás gyakran túlmegy minden határon és maradandó sérüléseket okoz. Aztán csak csodálkozik az ember, hogy miért nem mer a gyerek egy kiflit kérni a pékségben…
És mindez úgy történik, hogy a szülők nem látják. Sokan mondják: korral jár. Oké, ezzel meg is van magyarázva? NINCS. Érzékeny lelkek sérülnek és közben a sebek egyre mélyülnek. Elfekélyesednek. Sosem lehet tudni, hogy egy kis apró, ártatlannak tűnő szekálás mit okoz még belül, ami később alattomosan fel-feljön.
Engem is piszkáltak. Kicsi voltam. Könnyen és gyorsan tanultam. Nem voltak menő cuccaim. Elvarázsolt voltam néha. Furákkal barátkoztam. Aki furákkal barátkozik, gyakran lesz támadások célpontja.
A Gyémántbogarak érzékenyek, sérülékenyek, kincsek, csodálatosak. A jövőt jelentik. Nagyon fáj, amikor azt látom, hogy a külső körülmények korlátozzák őket. A meg nem értettség. A magány. A kilógás a sorból. Az alattomos emberek. Sokszor azt hiszik, hogy velük van a baj. Hogy nekik kellene valami mást csinálni. De nem. Ők rendben vannak.
Szeretném ebben megerősíteni őket. Kicsiket is, nagyokat is, nagyon nagyokat is. Ezért írtam az új könyvet.
Kiknek?
Nyolcévesek simán olvassák a könyveimet. Nincs benne semmi olyan, amiért ne olvashatnák. Helyenként könnyed, helyenként kell idő megemészteni a leírtakat.
Tízévesen már abszolút ajánlom. Az igazi a kiskamaszoknak, kamaszoknak és nagykamaszoknak is. Huszonéveseknek. Karrier előtt állóknak. Szülőknek. Nagyszülőknek, akik szeretnének még még még értéket és élményt adni az unokáiknak.
Sokszor azt hisszük, már nem mondhatnak nekünk újat. Érdekes. Ez a könyv visszaolvasva sok helyen nekem is újat mond. És van olyan, amire az írása közben ébredtem rá.
Szeretném továbbadni, amit tudok. Szeretnék hatni úgy, hogy nyilván nem tudok mindenkivel találkozni, akinek szüksége van minderre. És az is biztos, hogy sokaknak ez a könyv most nem mond semmit. Mert nem ott tartanak épp, hogy ezt befogadják.
Nyilván teszek róla, hogy sokakhoz eljusson, de erőltetni senkit sem fogok. Elég talán annyi, hogy TUDOM, hogy nagyon nagy hatással lehet arra, aki nyitott rá és elolvassa. Arra nem fog hatni, aki megragad ott, hogy vágyik rá. Hogy majd egyszer elolvassa. Vagy szeretné elolvasni. Attól, hogy szeretném elolvasni, még nincs letudva. Sokan maradnak meg ebben, csak azért mondom. Amikor majd megjelenik, amikor előrendelhető, ne várj. Mire várnál? Hogy elfogyjon vagy hogy drágább legyen? Vagy ha majd hidegebb lesz, akkor olvasod? Minek várni?
Ahogy arra sem kell várni, hogy elfogadják az embert azok, akik sosem fogják megérteni. Azokat kell megtalálni, akik megértenek. És hidd el, én megértelek. Ha találkozunk, meglátod. Ha nem találkozhatunk, akkor ezen a könyvön keresztül értelek meg. És megértem azt is, akit te nagyon szeretsz és szeretnéd, hogy boldog felnőtté váljon. Hogy ne csússzon olyan hibákba, amiktől olyan nagyon óvod. Hogy megtalálja azokat, akik megértik úgy, hogy közben önmaga marad. Az a csodás és lehet – sőt biztos – hogy különCleges valaki, akinek született.
Mert mindannyian önmagunkként vagyunk ajándékok a Világ számára!
Robi
