WT: Megérkezett. 🙂
Nagy volt az öröm.
VR: Juhuuuuuuuu!!!!!!!! Kivancsi vagyok hogy tetszik 🙂
WT: Majd megírom. De még nem tudom elkezdeni. Mert ha hazajön a kisfiam az oviból, vele együtt akarom elolvasni.
(…)
A 126. oldalnál tartok a könyvben. És minden percét élvezem.
És már most rájöttem valamire. Lehet, hogy azért nem tudok én is bizonyos dolgokban előrelépni, mert nem vagyok elég magabiztos.
De ez a könyv mintha segítene egy láthatatlan varázslat vagy nem tudom mi… Mikor a könyvet olvasom nyugodtabb vagyok és mindenre nyitott, mintha erőt adna.
Izgatottan várom az új könyvet is.
Lehet azt fogod gondolni jeszu ne fárasszalak. Mert azt írod a könyvedben hogy kerüljük az energiavámpírokat; de mi van, ha mi magunk vagyunk energiavámpírok. Van esély hogy megváltozunk?
A bármiből lehet bármi nagyon tetszett. Rég nem rajzoltam de most én is elővettem a lapot. Szupi volt. 🙂
(…)
Elolvastam a könyvet elejétől a végéig. Kérted hogy írjak, mert érdekel a véleményem – lehet nem ilyen részletesen akartad. Végülis mikor elolvastam, közben olyan volt, mint egy hullámvasút kaptam hideget meleget; volt amire ráébresztett. De végére minden letisztult és köszönöm hogy megosztottad ezeket velem.
Köszönök mindent és már nem írok ígérem, csak el akartam mesélni, milyen érzéseket váltott ki belőlem a könyv. Egyébként már sokan kérdezték és ajánlottam nekik a könyved, remélem megveszik.
VR: Oh ez nagyon jóóóóó!!!!!! Köszönöm. Legszívesebben idézném a soraidat! Így ahogy van.
WT: Én köszönöm: Rég volt olyan, hogy nem tudtam letenni egy könyvet. Ez ilyen.
VR: Akkor idézhetem? Kiírom egyben és megmutatom előtte ok?
WT: Rendben nyugodtan!
