„Karcsi szeretett olvasni. Ebéd után a kávé mellett mindig picit elmélázott, és közben unottan lapozgatta könyvét. Mindig ugyanazt a könyvet olvasta, immár negyvenhét éve. De igazából sosem olvasta. Sosem figyelt rá eléggé. Mindig csak lapozott, lapozott. Mintha üres lapok lettek volna a könyvben!
Kávéja közben pedig kihűlt. Általában háromszor melegítette újra, mire elfogyott. Amikor elfogyott, minden nap felöltözött, és elindult napi sétájára.”
A folytatás itt, ebben a 2012-es novellámban:
A dolgok állása – a különleges könyvesbolt (klikk ide!)
Ha tetszik a téma, tetszeni fog a könyvem is: Élj úgy, ahogy élhetsz!
