Miért épp engem?
Miért épp Téged?
Miért épp Őt?
Kár keresni a miérteket. Hiszen ha megvannak, akkor is… a bántókkal foglalkozunk, nem igaz? Mi lenne, ha simán csak arra néznénk rá, hogy mi az, ami bennünk annyira ragyogó, hogy még a vakoknak is szemet szúrt?
Te mitől ragyogsz? A tehetséged? A hangod? A kézügyességed? A türelmed? A végtelen jóságod, mely mintha mégsem lenne elég ahhoz, hogy a bántókon segíts?
Igen, Te annyira jó vagy, hogy ha bántanak, akkor a bántóknak akarsz segíteni. Szeretnéd, ha gyorsabban tanulnák meg az Életet. Szeretnéd, ha meglátnák, hogy hol tudnak fejlődni. De értsd meg: ezt nem lehet. Nem tudod őket gyorsabban „tanultatni” és „tapasztaltatni”. És ez persze nem a Te hibád. Az övék sem. Egyszerűen csak éretlenek és nem látják azt, amit Te is még csak most kezdesz látni – Magadban. Persze, mondhatom, hogy csoda vagy és társai – de még nagyon halkan hallod.
Képzelj el egy hangerőgombot. Tekerd fel, hogy jobban halld magad. És tekerd le a bántók hangerejét a fejedben. Sőt. Ha kell, válts csatornát. Hallgasd a madarak dalát, vagy akár – amilyen érzékeny vagy – a pillangók szárnyainak apró csapásait. A felhők suhanását az égen.
Az, hogy könnyű célpont vagy azt jelenti, hogy érzékeny vagy. És akkora csoda, hogy még a jóra, szépre vakok is látnak. Csak nem tudnak mit kezdeni egy ekkora csodával. Hagyj nekik időt. Egy napot. Egy hetet. Egy hónapot. Száz évet is akár. Nem a te feladatod, hogy őket fejleszd. Nem vagy felelős azért, hogy mások hogyan tapasztalnak az életben.
Te csak légy pontosan az, aki vagy. És engedd, hogy azok is meglássanak, akik TÉNYLEG látnak. Nem csak néznek és beszélnek hozzád, hanem LÁTNAK és HALLANAK is.
Azért épp Te, mert csak. És kész.
Azért épp Te, mert csak Te vagy ilyen és senki más.
VR
#légyteisbánthatatlan
📖: www.banthatatlan.hu