Avagy: amikor épp szétcsúszol belül, de nem akarsz beleragadni…
Néha vannak napok, amikor csak bámulod magad a tükörben (vagy a plafonon át az űrbe), és legszívesebben kilépnél önmagadból.
Ismerős? Akkor ez a 10 mondat neked szól.
Mondhatod hangosan. Suttogva. Vagy csak gondolatban.
A lényeg: ne hagyd, hogy a pillanatnyi elégedetlenség elfeledtesse veled, mennyit érsz.
Kezdhetjük?
- Most épp nem vagyok jól — de ettől még rendben vagyok.
- Igaz, azt érzem, hogy nem vagyok elég jó — de az érzés nem az igazság.
- Nem kell tökéletesnek lennem. Elég, ha jelen vagyok.
- Ma is tettem valamit, ami számít. Még ha apróság is.
- Lehet, hogy most bénának érzem magam, de ez csak egy pillanat az egész történetemből.
- A hibáim nem az ellenségeim — csak iránytűk.
- Engedem, hogy most ilyen legyek. Ez is én vagyok.
- Nem kell, hogy másokhoz hasonlítsam magam. Az én utam más.
- Lehet, hogy most nem látom a lényeget — de attól még ott van bennem.
- Holnap új nap. És én még mindig tanulok, növök, változom.
+1 :
Nem vagyok kevesebb attól, hogy most így érzem magam. Csak ember vagyok. És az nem kevés.
VR
Ajánlott olvasmány: Rendkívüli (eset) vagy >>