„Küldj nekem névtelen üzeneteket!” – Tényleg a lélekrombolást választod?
Egyszer csak ott van a gyerek sztorijában. A link. Az üzenet. A kérés: „Küldj nekem névtelen üzeneteket!”
És mi, felnőttek, nem is látjuk.
Vagy ha látjuk, legyintünk: „Divat, hadd csinálja.”
De közben valami nagyon félremegy.
Ez nem ártatlan játék. Ez egy figyelmeztetés.
Ha egy gyerek kiírja, hogy küldjetek nekem névtelen üzeneteket (=véleményeket), az azt jelenti:
vágyik a visszajelzésre. Vágyik rá, hogy valaki mondjon róla valamit. Hogy lássák. Hogy fontos legyen.
De a netes névtelen üzenetküldősdivel pont az történik, ami a legnagyobb veszély ma egy érzékeny kamasz életében:
a megerősítés helyett hamis, arc nélküli támadások jönnek.
És ez nem „lehet”, hogy megtörténik. Ez rendszeresen megtörténik.
A gyerek kér valamit, amit nem is tud megfogalmazni rendesen:
Szeretetet. Elfogadást. Jelenlétet.
De ehelyett jön egy:
„Senki nem szeret, csak azt hiszed, hogy menő vagy.”
“Csicska”
És ott ül a szobájában, a telefon fénye belevilágít az arcába, és elhiszi.
Miért? Mert ott van. Le van írva. És nem tudja, ki írta.
Nem tud visszakérdezni. Nem tudja helyretenni.
Csak nyel.
Nyeli a fájdalmat. A szégyent. A gyanút. A dühöt. A szorongást.
Ez nem „játék”, ez lélekrombolás:
Egy érzékeny gyerek – márpedig ma rengeteg gyerek szuperérző – kiborulhat egyetlen beszólástól is.
Nem tudja helyre tenni. Sokszor nincs is mellette senki, aki segítene megérteni, hogy az, amit olvasott, nem igaz.
Vagy nem jön rá egyből, hogy az, aki írta, az is egy bizonytalan, fájdalommal teli gyerek valószínűleg.
De ez nem ment fel semmi alól senkit.
Ez lelkeket nyír ki. Lassan. De biztosan.
Egy 14 éves Gyémántbogár véleménye:
„Ilyenkor az bizonyos személy, aki kirakja, pozitív visszajelzést vár egy bizonyos személytől, és ezt lehet hogy meg is kapja. De ilyenkor veszélynek teszi ki magát, mert ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy mások ezt kihasználják és undorító módon anonim üzenetet küldjenek, amit fizetéssel tud megnézni az aki kapta. Ilyenkor van az, hogy elkezd gondolkodni hogy ki lehet ez, ismerem? Vajon az a személy az, akitől pozitív visszajelzést vártam? És kételkedni kezd mindenkiben, még abban is, akit szeret: hiszen bárkitől kaphatta. És a világ tele van hazug emberekkel, mert a hazugság nem kerül pénzbe és ezzel eléri azt a feladó mint ahogy mondtam: a terve szerint, hogy az illető kételkedni kezd magában és másokban is elveszti a hitét.” (Betta, 14 éves)
Szülőként nem lehet annyiban hagyni
Nem elég azt mondani, hogy „ó, ez csak internetes hülyeség” meg hogy “ódivatú lárifári, menő a gyerekem, ennyi”.
Nem elég letiltani az appot.
Nem elég lemondón sóhajtani sem, hogy „nem értem ezeket a mai gyerekeket”.
Oda kell menni. Be kell avatkozni.
Ha a gyereked névtelen beszólásokat kap, az nem magánügy. Az súlyos intő jel.
Ilyenkor ezt lehet tenni:
– Álljunk meg. Nézzük meg, mi történt.
– Ki írta? Van tipped? Netán biztosan tudod?
– Beszéljünk vele. Személyesen. Nem csak azzal, aki írta – minden résztvevő jelenlétében. A “T.” szülökkel is!
Mert a névtelenség nem ment fel semmi alól.
A vélemény akkor értékes, ha vállalható.
A beszélgetés akkor gyógyít, ha arc van mögötte.
Itt a határ 🚫🛑
Eddig és ne tovább.
Nem hagyhatjuk, hogy a gyerekeink magukra maradjanak egy ilyen közeggel.
Nem lehet normalizálni, hogy „ez ilyen trend”.
Nem trend. Ez egy tünet.
Egy kiáltás, amit meghallhatnánk: Lát valaki? Számítok valakinek?
És ha erre nem mi válaszolunk, akkor majd válaszol a net. Névtelenül.
És az nem a gyógyulás iránya lesz.
Úgyhogy figyelj oda.
Törölj minden olyan appot, ami teleszemeteli a lelkét. Mindent, ami teljesen felesleges. De azt mindenképp, ami a padlóra küldi.
Ha ez most sok neked, lépj tovább, nem vagyunk egy véleményen. Ha azt gondolod, ilyenek a mai gyerekek, ugratják egymást, akkor szívesen elmesélek néhány esetet, ahol ugratták egymást, de végül az egyik ugrott.
Ha rám hallgatsz, nem várnám meg.
Ne menj el mellette.
Beszélgess. Kérdezz. Kapcsold ki a félelmeidet, és kapcsold be a jelenlétedet.
Ez nem a gyerek dolga egyedül. Ez a te dolgod is.
És ha most lépsz, még van visszaút.
VR
