Vajon mi kell ahhoz, hogy ez történjen? Meg kellene ismerned.
Megint nagyon meleg van. A Nap hatvanfokosra melegíti a kocsit. A felforrósodott autóbelsőnek mindig olyan régi nyaralás illata van! Csak ez most nem a Nap ereje meg a nyár és társai. Nem a globális felmelegedés. Jó lenne, ha ezt jelentené!
Fura, hogy a csodák csak akkor kerülnek elő, amikor igazán úgy vagyunk, hogy értékeljük őket. Addig csak elmegyünk akár nap mint nap ugyanott. Elmegyünk mellettük. Mert amíg nem tudod, milyen, addig azt sem érzed igazán, hogy hiányzik.
Eszterre Emerita hívta fel a figyelmem. Ez is csak úgy jött. Emerita szerint találkoznunk KELLett. No igen. Most már találkoztunk, és én még mindig ezt érzem. Amikor két ember kortól, nemtől, mindentől függetlenül ennyit képes adni egymásnak, arra nincs jobb szó, mint hogy KELL. Meg kellene ismerned.
És itt megint tök mindegy, kinek mi a múltja. Milyen papírja van. Nekem is lehetne mindenféle papírom. Nem vennének fel vele sehová. De nem számít.
Semmi nem számít, csak hogy ilyenkor egyből tudod!
Eszter 11 éves, magántanuló lesz. Eddig suliba járt, de túl sok volt a szekálás és minősítgetés. Rajzoltunk, nevettünk. Azt hiszem, hamar elfogadott. Pedig ez nem fordul elő sűrűn. Szerintem érezte, mennyire tudok szeretni, ha megtalálom, akinek JÁR.
Rég hülyültem ilyen jót! De minden nevetésben ott volt a szeretet. Ott volt a pillanat csodája. Amikor fel sem merül, hogy bármelyikünknek is bármi mást kellene épp csinálnia. Dolga lenne, mennie kellene valahová vagy akármi. Peti fiam bent játszott Eszter szobájában. Teljes idill. Meg kellene ismerned.
Mindazonáltal tudtam, hogy így lesz. Mert megérzem mindig. Ezért is válaszoltam azonnal Emeritának és Erikának, Eszter édesanyjának is. S rögtön elhatároztam, hogy ez most bizony KELL.
Irány a szeretet-traumatológia!
Amikor átadtam Eszternek a saját kis naplóját, amiben a boldog pillanatmorzsákat gyűjtheti, rettentően boldog volt. És olyan ölelést kaptam, hogy mindig látszani fog a röntgenemen. 🙂 Olyan aranyos volt: anyukája látta, mit akar, és szólt neki, hogy nyugodtan. Hiszen amit érzünk, ki szabad mutatni. Én is kimutatom.
Eszter olyan ember, aki értelmed ad mindennek, ami mellett eddig elmentél. Meg kellene ismerned. Érték. Kincs. Szerinte nem GyémántBOGÁR, hanem lepke. De nem gyűjteménybe való. Meg kellene ismerned. De tudni fogod, ennek mikor jött el az ideje. Érdemes elgondolkodni: ki a Te közeledben az, akit még nem vettél észre? Meg kellene ismerned.
Fogunk még találkozni, hamarabb, mint gondoljuk. Mert KELL.
Erika még kiszaladt a kapuba, amikor már indultunk, és továbbította, amit Eszter mondott neki:
„Végre találtam egy normális embert, aki ugyanolyan bolond mint én!”
Nincs szó, ami leírja ezt a sallangoktól mentes, kristálytiszta szeretetet.
Meg kellene ismerned!
Robi
