Mekkora dolog, ha egy elsős a Te könyved miatt birkózik meg a betűkkel, mert annyira érdekli!

Dorka, aki azt mondta az első osztályos évzárón, hogy

 

“Anya nagyon jó a suli, csak az a baj, hogy miatta már nem férnek el a fejemben az igazi gyerekgondolatok…”

 

Anna, Dorka édesanyja üzenetet írt nekem. Találkoztunk gyorsan, kicsit varázskártyáztunk – hogy hogy nem, szív tízest húzott :), és adtam pár könyvet Dorkának, plusz egy “Ragyogj újra!” karkötőt.

Anna ezt írta nem sokkal később:

“Kártyázik, boldog tőle, és karkötőben jött a játszóra, ebben mászott fel oda ahonnan tegnap nem mert lejönni. Ebben persze le mert mászni, és tátott szájjal nézte a karját, hogy hogyhogy sikerült, “Anya ennek tényleg van valami varázsereje, nem viccelek!”

Feldobódott, amit és ahogyan kezelted, nagyon neki való. Tudsz valamit:)

Az a hatalmas hogy ez a gyerek akadozva olvas ezért nehezen szánja rá magát az olvasásra, de ezt most nem akarja abbahagyni, kérlel hogy csak még egyet. A párbeszédből ő az egyik, én a másik. Imádja. A könyv felénél tartunk…, aludnia kéne már.. ez a hatalmas, főleg tőle! Úgy érzem receptet adtál a saját gyerekemhez!
Mondtam hogy írtál, azt üzeni:

“Nagyon köszönöm szépen a könyvet, nagyon tetszik, annyira szeretem hogy ma az egészet el szeretném olvasni. Hú anya ezt ne írd bele, de villámlott! Na, olvassuk.”

Eddig szégyellte hogy nem szeret olvasni. Mondjuk úgy látszik ez alól a te könyved kivétel 🙂
…ami nem is tudom tudod-e mekkora dolog, ha egy elsős a Te könyved miatt birkózik meg a betűkkel, mert annyira érdekli!


“Tartottam tőle hogy korai lesz a könyved, mert az elsősöm még kicsit akadozva olvas, ezért nem is szívesen. A tartalomra viszont szüksége lenne, ezért összekuporodtunk és elkezdtem neki olvasni, és lám: a gyerek kinyílt, a második oldaltól velem olvasta, ő akart lenni a párbeszédben az egyik szereplő. Egy ültő helyünkben, 30 oldalon keresztül észre sem vette hogy ő olvas, ragyog, mosolyog, kinyílik, a témák teljesen betaláltak, úgy éreztem, receptet adtál a saját gyerekemhez!

Nagyon sokat beszélgettünk mindig is, de ezek a könyvben lévő szituációs beszélgetések annyira ráéreztek, hogy még egy ajtóval mélyebbre engedett a lelkében, és alig tudtam ágyba dugni, hogy holnap is lesz nap, és olvasás. Végezni akart a könyvvel egy este alatt! Valamit nagyon tudsz, Robi, pedig ő még csak 8 éves lesz!”

Dorka és Anna



A könyveket itt találod (Dorka a “Psszt! Csoda vagy!” könyvet olvasta):


Feltöltő olvasmányok az egész családnak >>

Share:

Vélemény, hozzászólás?