Akkor miért jelentkeztél?

Vége a foglalkozásnak. Az az eset, ami szokott lenni. Kicsengetnek, és maradnak a helyükön. Nem mennek szünetre. Csend van. Forognak a fogaskerekek. A táblán vigyorog a sok macska, krétapor lepi a táskám. Harmadszor mondom, hogy köszönöm, hogy velük lehettem. Elkezdek pakolni. Lassan megmozdulnak. Odajönnek vagy tízen. Jelentkeznek úgy, hogy előttem állnak harminc centire. Egy kisfiú: […]

Read more
A lehetetlen nem létezik – Kozma Zsófia írása

Vannak született tanítók. Tanítanak minden mozdulatukkal, lélegzetvételükkel, tanít a szemük, mosolyuk, még a csendjük is. Megtanítanak rengeteg értékes dologra. Nem feltétlenül a deriválásra, vagy a másodfokú egyenlet megoldóképletére, még csak nem is A walesi bárdok csodásan zengő soraira, vagy József Attila költészetére. Vámos Robi tanító, a szó legcsodásabb értelmében. Az ő tananyaga nincs benne semmilyen […]

Read more
„Gyémántbogár” SárBOGÁRdon – Simon Zsuzsa tanító írása

Április 10- én reggel a Sárszentmiklósi Általános Iskola 3. b osztályában izgalommal készülődtünk. Vámos Robi érkezett hozzánk „Gyémántbogár” Rajzos szemléletfejlesztő vendégórára. Gyors bemutatkozás, rövid ismerkedés után, Robi egyre oldottabb légkörben kártyatrükkökkel varázsolta el a gyerekeket. Kiderült, hogy mi vagyunk a „Világ legjobb osztálya”, melynek jellemzői a táblára is felkerültek. Barátságos, jószívű, elfogadó, megbocsátó, türelmes, figyelmes […]

Read more
Tüskék, csillogás: nem mész.

Azt mondtam a tanárnőnek, hogy előfordul, hogy a második óra, azaz a foglalkozás végén a gyerekek nem mozdulnak. Szól a csengő, és csak ülnek tovább. Azt is mondtam, hogy meglátom a kincseket. A kincsek hamar megmutatkoztak itt. Több is van az osztályban. Ki így, ki úgy. Az egyikük elég tüskés. Ezt mutatja. De ha figyelsz […]

Read more
Aki tudja, szereti. Aki nem tudja, tanulja. Aki szereti…

Hiába dicséred meg. Neki nem ez számít. Nem kell ömlengened, hogy mennyire nagyon jó. Nem kell díjat adnod neki. Nem kell oklevelet adnod, meg ezer ajándékot. Neki nem az számít, hogy ki nyer és hogy ki mennyire profi. Ha nyer, akkor azt mondja: “Kösziiii”, és megy tovább. Vannak, akik képtelenek feldolgozni, ha nem ők nyernek. […]

Read more
Tudtam, hogy meg fogsz érkezni

Beléptél az ajtón. A kabátod a fogasra tetted. Gyorsan körbenéztél. Tetszett, amit láttál. Aztán bejöttél a folyosóra… majd visszamentél. Végül leültél az asztalhoz. Beszélgettünk. Szüleiddel együtt. Rajzoltunk is. Már itt voltál, de még nem érkeztél meg. Mégis tudtam, hogy meg fogsz érkezni. Tudtam, mert mindig így van. Nem méregetlek. Nem elemezlek. Nem tesztellek. Csak beszélgetünk. […]

Read more
Mert ajándék!

Szünet van. Két rajzos óra között. Dorka nagyon lelkes. És nagyon örül, hogy ott lehet. Én pedig annak, hogy ott van. Mert ajándék az osztálynak. Furulyázni tanul. Lelkes. Szünetben megkérdi: – Robi, én tudok két dalt furulyán, meghallgatod? – Persze, muti! Kiveszi a tokból, elfújja. Egyiket, majd a másikat. Egy két há négy öt hat […]

Read more
Aki meglátja a varázslatot. Annyira szép.

Kisvárosi iskola. Kint hideg, bent jó. Nagyon jó. Szinte mindig mutatok valamilyen kártyatrükköt a gyerekeknek. Szeretem a varázslatot. És ők is szeretik. Szeretik, ha még hisznek a varázslatokban. Közönséges kártyapakli. De a tízest mindig megtaláljuk benne, pedig csak az ujjunkat tesszük hirtelen a pergő lapok közé! Hogy lehet ez? Aztán valaki azt mondja, hogy könnyű, […]

Read more
Az engedélyt megadom!

Sokat, sokakkal beszélgetünk a találkozások alkalmával. Sok szuper gyerekek, akik picit elbújtak. Arról beszélünk, hogy vajon ők milyenek: Olyanok, mint a többiek? Szürkék talán? Az egyformák táborát erősítik? Ezzel sincs semmi baj. Vagy nagyon furának gondolják magukat? Tudják, hogy van bennük valami plusz? Netán kóvályognak, bolyonganak, mert nem tudják, olyanok legyenek, mint a többiek, vagy […]

Read more