Szerző: Vámos Robi

Csak jön, jön, jön

Szabadon áramlik, mondják. Korlátok, akadályok nélkül. Sem előtte, sem mögötte nincs semmi. Úgy árad, mint egy végtelen folyam. Csak jön, jön, jön. És mindig másképp jön. Egyre jobban jön. Feléd is egyre inkább áramlik. Ahogyan te is folyamatosan sugárzod. Sokszor mondom, hogy ez már kezelhetetlen mennyiség. Mert olyan végtelen, olyan mély, olyan széles és olyan […]

Read more
A kincset elrontani nem lehet

Felfedeztem egy kincset. Ragyogni kezdett. A feladatot az osztályban mindig grafitceruzával kérem megoldani, ha csak nincs kimondottan szükség a színekre. Azt mondom el ilyenkor, hogy éppen elég kihívás lesz egy színnel követni az eseményeket. De. De: aki szereti a nehezebb feladatokat, az készítheti színessel. Így sokkal jobban oda kell figyelni, és persze az eredményért megéri. […]

Read more
A mostani ragyogás biztosítja a ragyogó jövőt

Nincs szükség görcsölésre, elvárásokra. “Most boldog vagyok-e? Igen. De nem volt mindig így. Sőt. Viszont már így van. És a megoldás nem a jövőben volt. Haha! Jövőben a múlt. Valahogy elkezdtek jók, szépek, szebbek lenni pillanatok. Eleinte csak néha. Aztán egyre többször. Most pedig szinte mindig ilyen. Sokáig valahogy azt vártam, hogy majd boldog leszek. […]

Read more
Akkor miért jelentkeztél?

Vége a foglalkozásnak. Az az eset, ami szokott lenni. Kicsengetnek, és maradnak a helyükön. Nem mennek szünetre. Csend van. Forognak a fogaskerekek. A táblán vigyorog a sok macska, krétapor lepi a táskám. Harmadszor mondom, hogy köszönöm, hogy velük lehettem. Elkezdek pakolni. Lassan megmozdulnak. Odajönnek vagy tízen. Jelentkeznek úgy, hogy előttem állnak harminc centire. Egy kisfiú: […]

Read more
A lehetetlen nem létezik – Kozma Zsófia írása

Vannak született tanítók. Tanítanak minden mozdulatukkal, lélegzetvételükkel, tanít a szemük, mosolyuk, még a csendjük is. Megtanítanak rengeteg értékes dologra. Nem feltétlenül a deriválásra, vagy a másodfokú egyenlet megoldóképletére, még csak nem is A walesi bárdok csodásan zengő soraira, vagy József Attila költészetére. Vámos Robi tanító, a szó legcsodásabb értelmében. Az ő tananyaga nincs benne semmilyen […]

Read more
„Gyémántbogár” SárBOGÁRdon – Simon Zsuzsa tanító írása

Április 10- én reggel a Sárszentmiklósi Általános Iskola 3. b osztályában izgalommal készülődtünk. Vámos Robi érkezett hozzánk „Gyémántbogár” Rajzos szemléletfejlesztő vendégórára. Gyors bemutatkozás, rövid ismerkedés után, Robi egyre oldottabb légkörben kártyatrükkökkel varázsolta el a gyerekeket. Kiderült, hogy mi vagyunk a „Világ legjobb osztálya”, melynek jellemzői a táblára is felkerültek. Barátságos, jószívű, elfogadó, megbocsátó, türelmes, figyelmes […]

Read more
Tüskék, csillogás: nem mész.

Azt mondtam a tanárnőnek, hogy előfordul, hogy a második óra, azaz a foglalkozás végén a gyerekek nem mozdulnak. Szól a csengő, és csak ülnek tovább. Azt is mondtam, hogy meglátom a kincseket. A kincsek hamar megmutatkoztak itt. Több is van az osztályban. Ki így, ki úgy. Az egyikük elég tüskés. Ezt mutatja. De ha figyelsz […]

Read more
Aki tudja, szereti. Aki nem tudja, tanulja. Aki szereti…

Hiába dicséred meg. Neki nem ez számít. Nem kell ömlengened, hogy mennyire nagyon jó. Nem kell díjat adnod neki. Nem kell oklevelet adnod, meg ezer ajándékot. Neki nem az számít, hogy ki nyer és hogy ki mennyire profi. Ha nyer, akkor azt mondja: “Kösziiii”, és megy tovább. Vannak, akik képtelenek feldolgozni, ha nem ők nyernek. […]

Read more
Tudtam, hogy meg fogsz érkezni

Beléptél az ajtón. A kabátod a fogasra tetted. Gyorsan körbenéztél. Tetszett, amit láttál. Aztán bejöttél a folyosóra… majd visszamentél. Végül leültél az asztalhoz. Beszélgettünk. Szüleiddel együtt. Rajzoltunk is. Már itt voltál, de még nem érkeztél meg. Mégis tudtam, hogy meg fogsz érkezni. Tudtam, mert mindig így van. Nem méregetlek. Nem elemezlek. Nem tesztellek. Csak beszélgetünk. […]

Read more