Hogy mondta ki, ha nem is beszél?

A Lényegrajzolás IV. Törvénye:

Amikor bekiabálják a gyerekek egyszerre, hogy “ZSIRÁÁÁÁÁÁF!!!”
A tanító elsápad, és a mobiljához nyúl.

Az első padban ülő kislány eddig is szépen rajzolt. 8 éves. Tükörírással ír. Fejjel lefelé rajzol. Pontosan egyforma szíveket sormintáz.

De még egy szót sem mondott ki hangosan az iskolában.

S most üvölti, együtt a többiekkel: “ZSIRÁÁÁÁÁÁF!!!”
“Anyuka! Megszólalt!!!”

Nem én tettem vele csodát. Magából hozta ki. Csak magának köszönheti!

De ez csak egy a sok közül. Akik marták egymást eddig mindig, most legjobb öribarik lettek. A szünetben is azok maradtak. Az, hogy elfogadjuk a másikat, összehoz minket.

Az iskolaudvaron “bomlás” helyett rajzolnak.

A Lényegrajzolás negyedik törvénye, hogy bármikor történhetnek csodák!

Kövess minket a Facebookon is:
20